(Tízezrek vesztek a csatamezőn
A halott katonák immár felköltöztek a csillagok közé
Ott álnnak most dicső őseik közt, Hunnia égi seregében
És ha eljön a nap, mikor megmérettetik majd hit, és erény
Visszatérnek újra, Isten lángoló kardjaként)
Hol van hazám, hol szült az én anyám
A föld miért a vérem ontanám
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar
Hol jég, hol tűz kíséri életem
A harcmezőn lesz majd a végzetem
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar
(Esküszöm a magyar Szent Koronára,
Hogy az ellenséggel soha legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom.
Magamat a mindig hadi törvények szerint,
Derék, harcoshoz illő módon viseltetetem, és így becsülettel élek és halok.
Isten engem úgy segéljen!)
Hol van hazám, hol szült az én anyám
A föld miért a vérem ontanám
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar
Hol jég, hol tűz kíséri életem
A harcmezőn lesz majd a végzetem
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar