Fura mesét diktál most a sors
Ez a szerep szép de belül más, ami vonz
Ha egy kicsit másra vágynék
Csak a szívem, nem rossz szándék hajt
De ez az ajtó zárva
Pedig belül büszkén szól egy hang
Fegyelem és bátor kitartás, ami hajt
Hisz a szívem úgy repülne
Kitörésre, főszerepre vár
Nem állnék hátul végre már
Bár én lennék, akiben hősnőt látnak
Bár érthetném, a világ miért szab gátat
Miért válik köddé most a cél
A jelre oly rég vágyom én
És ez az álom feltüzel
Amikor gáláns tett kell nem vétem el
Ez a világ rám is számít
Jön egy esély, hív és csábít már
Lehet más, akit lát
Mert, úgy szállnék már, de nekem út nem nyílik
Jár több is tán, a szívem ebben bízik
Átélem még, de várnom kell
A mesém árnyék rejti el