El kell mondanom, hogy
Mi van megírva az esti újságokban?
El kell ismételnem ugyanazt a dolgot,
Ha már belefáradtál, hogy halljál róla?
Csöndben maradok és a láthatárt kémlelem,
Azon a ponton, hol a föld találkozik az éggel.
Minden változik, minden folyik,
De egy valami örökké változatlan marad.
Beszélj nekem a vörös korallokról,
A fehér bálnákról, a víz alatti robbanásokról,
A trópusi zuhanyokról, a pogány templomokról,
A csillogó jégről, a vicces pingvinekről.
Én hallgatni foglak, és a láthatárt kémlelem,
Azon a ponton, hol a föld találkozik az éggel.
Minden olyan, mintha eltűnt voltna,
De egy valami örökké változatlan marad.
Egy kétszemélyes repülőgépben
A Bermuda-háromszög felett szálltunk,
A tátongó mélység felett, határok nélkül,
És azt mondtad nekem: "Ne nézz le!"
Visszaemlékszem, és a láthatárt kémlelem,
Azon a ponton, hol a föld találkozik az éggel.
És itt a végén van valami,
Ami örökké változatlan marad.