A menny eltűnt, a csata meg lett nyerve
El kellett köszönnöm
Tanultam minden meséből
Amiket az elméd írt
És csodálkozom, hogy hogy halad
Minden, ami belül van
Felrakom a kártyáim az asztalra
És vérrel megrajzolom a vonalat
A büszkeségemet mind odaadtam
Nyomorult életet élek
A nyomorultság mindig ott van, csak alatta
Megszáll engem, csendben, egyedül.
Megöl engem, megöl engem
Halott és elmúlt, ami megtörtént, az megtörtént
Te vagy minden ami lettem
Elengedem azt, amiben egyszer hittem
Szóval viszlát gyötrelem
A csillagokat és a lemenő napot nézem
Ahogy az évek telnek-múlnak
Sosem tudtam, hogy a remény ilyen végzetes
Amíg szembe nem néztem vele
És most már nem vagyok biztos benne,
Hogy el tudom érni a másik oldalt
Kiűznek a fényből
Nyomorult életet élek
A nyomorultság mindig ott van, csak alatta
Megszáll engem, csendben, egyedül.
Megöl engem, megöl engem
Halott és elmúlt, ami megtörtént, az megtörtént
Te vagy minden ami lettem
Elengedem azt, amiben egyszer hittem
Szóval viszlát gyötrelem
Viszlát gyötrelem
Nem vagyok egyedül a megbocsájtásban
A hűséges és a vak
Az elhagyott ártatlanság
Mindet magam mögött hagyom
És akkor látom hogy még az angyalok sem halnak meg soha
Nyomorult életet élek
A nyomorultság mindig ott van, csak alatta
Megszáll engem, csendben, egyedül.
Megöl engem, megöl engem
Halott és elmúlt, ami megtörtént, az megtörtént
Te vagy minden ami lettem
Elengedem azt, amiben egyszer hittem
Szóval viszlát gyötrelem
Viszlát gyötrelem
Viszlát gyötrelem