Tápláltál már egy szeretőt csak a kezeddel?
Becsuktad a szemed és bíztál, csak bíztál?
Dobtál már fel egy maroknyi csillámot a levegőbe?
Néztél már bele félénken egy arcba és mondtad, Csak nem érdekel"?
Ez még csak a félút attól a ponttól ahonnét már nincs vissza fordulás
A jéghegy teteje
A nap az égés előtt
A dörgés a villám előtt
A lélegzés a kimondás előtt
Érezted már így magad?
Utáltad már magad valaha amiért a telefonodat bámultad?
Egész életedben a csengőre vársz, hogy bizonyítsa nem vagy egyedül
Érintettek már meg olyan gyengéden hogy sírnod kellett?
Hívtál már be egy idegent a házadba?
Ez csak a félút a pontig amikor mindent elfelejtesz
A homokóra az ablakon
A séta a futás előtt
A lélegzet a csók előtt
És a félelem a lángok előtt
Érezted már így magad?
La La La La La La La La
És itt vagy, ülsz a kertben
Kortyolod a kávém
Cukornak hívsz
Cukornak hívtál
Kívántál már egy végtelen éjszakát?
Lasszóztál már a holdért és a csillagokért majd szorosan meghúztad a kötelet?
Tartottad már vissza a lélegzeted és kérdezted magadtól hogy lesz-e jobb valaha mint ma este?
Ma este