Gli uomini non cambiano [Hungarian translation]

Én is voltam kislány

Szerelmes apámba

Érte hibázok mindig,

Az ő züllött lánya vagyok..

Próbáltam meghóditani Őt

De sohasem sikerült..

Küzdöttem,hogy megváltoztassam

De ehhez egy élet is kevés lenne..

A nők türelme ekkor kezdődik ebben a korban

Amikor beleszületsz a családba megannyi gyűlölet közé

Te pedig elveszel majd egy ábrándba

Álmodozol,hogy messze mész

A legelsővel,aki mellédszegül és mond egy hazugságot

A férfiak nem változnak

Először szerelemről beszélnek

Majd magadra hagynak

A férfiak nem változnak

És Te átsírsz ezernyi éjszakát keresvén a miértet

Mig a férfiak megölnek

És barátaikkal együtt nevetnek ki téged

Sirtam én is először

Behúzodva egy sarokba legyőzötten

Ő tette és nem értette

Miért vagyok szótlan és mozdulatlan

De idővel felfedeztem

Hogy a férfi csak falkában erős

Ha egyedül van sokkal sebezhetőbb

A férfiak nem változnak

Pénzt keresnek,hogy megvásároljanak

Majd eladnak

Éjjel a férfi nem tér vissza

Mindazt megadják neked,amit nem kérsz

Mert férfiak,hiába anya szülte őket a nők fiai

Mégis mások,mint mi

A szerelem az ami a férfiakat megváltoztatja

Akkor olyanok mint az eszményképek,szinte már valótlan

Azok ők,akik szerelmesek..Mint Te..