Ez csak arról szól, hogy a megtörés várni fog ránk,
Már majdnem túl késő megmenteni minket,
Vannak napok, mik túl forróak,
És vannak napok, mik túl hidegek.
Én átlátok mindezeken a falakon,
De nem látom magunkat,
És milliónyi darabra fogunk törni,
És többé már nem lehet megjavítani minket.
Egy üveg házban élünk,
És most már világos,
Hogy mindjárt összetörünk,
Egy üveg házban élünk,
Most már látom,
Hogy a föld rengeni fog,
Már vannak is repedések,
És mi már majdnem
A legvégén járunk,
Egy üveg házban élünk,
Nem tettethetjük, nem tettethetjük.
Egy olyan álomban élünk, amit nem tudunk megmenteni,
Túl nagy a feszültség, nem tudjuk megtenni,
Túl sok rosszat nem tudunk jóvátenni,
Túl sok háborút kell még megvívnunk.
Volt valami, amit túl sokszor elhibáztam,
És milliónyi darabra fogunk törni,
És többé már nem lehet megjavítani minket.
Egy üveg házban élünk,
És most már világos,
Hogy mindjárt összetörünk,
Egy üveg házban élünk,
Most már látom,
Hogy a föld rengeni fog,
Már vannak is repedések,
És mi már majdnem a legvégén járunk,
Egy üveg házban élünk,
A végén már nem tettethetjük,
Hogy amit érzünk, az
Örökkévaló.
A végén már nem tettethetjük,
Hogy már nem akarunk
Áttörni az üvegen.