Az összes kinccsel rendelkeztél
amit a természet adhatott
Lány a kávézóból
Te tényleg a gyötrelem szakadékába taszítottál
Látni ily szépséget:
a szempárt mely rám villant
Szem elől veszítettelek
de éjjelente
kiolvasztalak emlékeim
jégverméből.
Nem voltál az életem szerelme
de még mindig hiányzol
Nem voltál az életem szerelme
és semmit sem tudok rólad.
Lány a kávézóból
A könnyek felszáradtak
Nem tagadom
Lány a kávézóból
Elszállt a varázs
és nem sírok többé
utánad, az elefántcsontszínű bőröd után,
Sem a bensőmben ziláló Éjkirálynő,
Sem bálványok,
Sem csillagképek
nem tudtak segíteni neked,
hogy vétkezzek.
Nem voltál az életem szerelme
de még mindig hiányzol
Nem voltál az életem szerelme
és semmit sem tudok rólad.
Lány a kávézóból
Felrobbant bennem egy bomba
Túlcsordult a szívem
Lány a kávézóból
Meghódítottál
És akarom, hogy tudd,
háború dúlt bensőmben
De telik lassan az idő,
Lehet, egy évszázad is kell
vagy több,
de elfelejtem majd
a szemed,
mely szomorúan csillogott.
Nem voltál az életem szerelme
de még mindig hiányzol
Nem voltál az életem szerelme
és semmit sem tudok rólad.