Ne kondíts értem harangot, Atyám
A szenvedés kelyhét ragadd el tőlem inkább
Ne küldj pásztort, hogy gyógyítsa világom
Hanem egy angyalt, ki előre látta álmom
Annyiszor imádkoztam már hozzád, hogy lásd
Bennem a magányosság farkasát
- Legyen meg a Te akaratod -
Felébredsz, és hol a sírkő
Eljön a húsvét, s belép a szobámba?
Az Úr velem sír
De könnyeim érted hullnak
Egy másik Szépség, kit Szörnyeteg szeretett
A beteljesületlen álmok egy újabb története
Szemeid voltak számomra a paradicsom
Mosolyodtól kelt fel napom
Bocsáss meg, de nem tudom, mit érdemlek
Egyedül, a fájdalom eme kertjében
A bűvöletnek egy titka van csupán:
Könnyezve kérem, mit elveszíteni félek
Felébredsz, és hol a sírkő
Eljön a húsvét, s belép a szobámba?
Az Úr velem sír
De könnyeim érted hullnak
„Korábban nem ismertelek
És nem látlak már soha többet
De a szeretet, a fájdalom, a remény, ó gyönyörűség
Tett téged magamévá, míg leperegnek éveim
Nélküled
Halott bennem a költészet”