Végre
Átlépem a küszöböt
A hétköznapi életből
Egy helyre, ahol kitárul a szívem
Kétségtelenül
Ez biztosan
Eltünteti a holtakat a tengerből
És a sötétséget a művészetből
Ez az én elkötelezettségem
A én modern kinyilatkoztatásom
Ezt mindenkiért teszem
Akik sose kaptak esélyt
erre...és arra...(hallgass, hallgass)
És az én összes madarom a paradicsomban (hallgass, hallgass)
Akik sose repülhettek éjjelente (hallgass, hallgass)
Mert annyira belemerültek a táncba
Néha úgy érzem, mintha háború dúlna a fejemben
Ki akarok szállni, de mégis folytatom
Valahogy sose tűnt fel nekem, hogy dönteni kéne
Hogy más játékában veszek részt vagy inkább élem a saját életem
És most már tudom
Elakarok mozdulni
A sötétségből (a sötétségből)
A világosabb felé (a világosabb felé)
Végre
Megszűnt a terhe
A Crowley életvitelnek *
Ami több energiából tevődött össze
Például abból a részemből, amit
Nem ismertem fel
És belőled, amikor rájöttünk, hogy
Nem voltál normális
Nincs több szivárvány keresés
És reménykedés, hogy megtaláljuk azok végét
Az ívük is csak illúzió
Első pillantásra kézzelfoghatónak tűnik
De aztán, amikor megpróbálod megérinteni őket (megérinteni, megérinteni)
Nincs semmi, amit foghatnál (foghatnál, foghatnál)
A színek elcsábítottak (hallgass, hallgass)
És megigéztek (ah,ah,ah, igen)
Néha úgy érzem, mintha háború dúlna a fejemben
Ki akarok szállni, de mégis folytatom
Valahogy sose tűnt fel nekem, hogy dönteni kéne
Hogy más játékában veszek részt vagy inkább élem a saját életem
És most már tudom
Elakarok mozdulni
A sötétségből (a sötétségből)
A világosabb felé (a világosabb felé)
A sötétségből (a sötétségből)
A világosabb felé (a világosabb felé)
A sötétségből (a sötétségből)
A világosabb felé (a világosabb felé)