Mit tudnék veled megosztani?
Mit tanított nekem az időm?
Sokat tanultam az életemben
De sok nem volt túl értékes
Megpróbáltam a külsőségek alatt
Belenézni az emberekbe
Láttam őket a kanyargó ösvényeken,
S megterhelő utakon menni.
És a fiatalok megőszülnek
Még mielőtt megöregednek
Csak egy út vezet ki ebből az ördögi körből,
A széllel szembeni út.
Szemben a széllel,
Szemben a viharral,
Szemben a széllel,
Szemben az idő szellemével
Szemben a butasággal, gyermekem.
Csak egy elvont, egy szabad szellemű
Talál kiutat a labirintusból.
Csak széllel szemben tudsz repülni.
Csak széllel szemben tudsz repülni.
Mit kellene az embereknek mondani?
Tedd, amit az emberek elvárnak tőled!
Nem panaszkodhatsz,
Fel a fejjel, maradj nyugodt!
Csak az emberek, akik működnek
Lehetnek megváltoztathatóak és irányíthatóak
Csak egyen lépésben masírozva
S vakon a szakadékba sétálva
És ha mindent megszerveztek
Ellenkezés nélkül, némán
Rohanva és engedelmességgel
Akkor állj fel, és fordulj meg!
Szemben a széllel,
Szemben a viharral,
Szemben a széllel,
Szemben az idő szellemével
Szemben a butasággal, gyermekem.
Csak egy elvont, egy szabad szellemű
Talál kiutat a labirintusból.
Csak széllel szemben tudsz repülni.
Csak széllel szemben tudsz repülni.