Ha rajtam múlna, megölelném a hangodat
A te lelkiismereted az én legtitkosabb tanúm
A lélegzetem voltál, de most már csak egy idegen vagy
Te már máshoz tartozol, már máshoz tartozol
A testem jég hideg, kérdezd meg élek e még..
Te vagy az oka, az én érzeketlenségemnek
A kimerültségemnek
A szíved olyan, mint az éjszaka, majd egy nap megvilágosodik
Lelkiismeret, ember!
Ennek is annak is a szívébe, azért hogy jó legyen neked
Ne csináld ezt, ember!