kevin nem ostoba és nem is ravasz
legszívesebben otthon döglik órákon át
a kanapén a két kutyájával
de ha besötétedik elindul
értelmetlenül, kilátástalanul
itt egy mobil: alkalom szüli a tolvajt
gondolkodás nélkül, egyszerűen zsebre vágni
szarik ő az életére, úgyis meg fogja úszni
izgatottan, majd örömmel siet a Kottbusser Tor-ra
ezen a helyen veszítette el a reményt
a telefon és a barna anyag gazdát cserél
igen, kevin egy drogos
és mindig amikor ez újra kezdődik, mikor a félelem megszűnik
és ez a remegés irányítja a kezét
aztán megint kíméletlenül
mert ő függő, benyomja… szerencsére
huh, kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
mikor az álmokat a vénába nyomja
egy christiane f gyermekei közül és menekül
kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
csak még egy árnyék magának itt a gyertyafényben
aztán már nem érez semmit ahogy a szíve széttörik
a tűhegy átszúr a bőrön
hirtelen elcsendesedik minden
mert lassan szétárad a méreg
és kialszanak a fények
ő zuhan csak zuhan
egy jobb világba
semmi más nem ragyog így
és ő (mégis) sír
minden könny egy szó, amit nem tud kimondani
a súly már nem nyomja a mellkasát, újra lélegezni kezd
és minden olyan könnyű, mintha repülne
egy rövid örökkévalóságnak érzi a békét
de mindig mikor ez újra elkezdődik
mikor elmúlik a félelem és ez a remegés irányítja a kezét
aztán megint kíméletlenül
mert ő függő, benyomja… szerencsére
huh, kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
mikor az álmokat a vénába nyomja
egy christiane f gyermekei közül és menekül
kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
csak még egy árnyék magának itt a gyertyafényben
aztán már nem érez semmit ahogy a szíve széttörik
az arc hideg verítékbe borul
a szemek értetlenül bámulnak a semmibe
a gyomra forog és a bőre viszket
amíg mindent ki nem okád
kezeit a menny felé nyújtja
mert ez a fájdalom belül felzabálja
üvölteni akar, de nem tud
üvölteni akar, mert szenved, mert tudja, hogy beteg
aztán mindig mikor ez újra elkezdődik
mikor elmúlik a félelem és ez a remegés irányítja a kezét
aztán megint kíméletlenül
mert ő függő, benyomja… szerencsére
huh, kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
mikor az álmokat a vénába nyomja
egy christiane f gyermekei közül és menekül
kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
csak még egy árnyék magának itt a gyertyafényben
aztán már nem érez semmit ahogy a szíve széttörik
huh, kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
mikor az álmokat a vénába nyomja
egy christiane f gyermekei közül és menekül
kevin karján ott a szíj
céloz, lő, és utána jó meleg lesz
csak még egy árnyék magának itt a gyertyafényben
aztán már nem érez semmit ahogy a szíve széttörik
kevin karján ott a szíj...