Futile Devices [Hungarian translation]

Már nagyon-nagyon régóta

Emlékszem az arcodra

Most már négy óra

Mióta átmentem a helyedre

És én alszom a kanapédon

Nagy biztonságban érzem magam

És amikor a takarókat hozod

Eltakarom az arcomat

Én tényleg

Szeretlek téged

Én tényleg

Szeretlek téged

És amikor gitározol

A húrok zengését hallgatom

A fém rezeg az ujjaid alatt

És amikor krokettet* játszol

Ámulok, és büszkeséget érzek

És azt mondanám, hogy szeretlek

De ezt nehéz hangosan kimondani

Tehát nem mondom el egyáltalán

És nem maradok túl sokáig

De te vagy az élet, amire szükségem volt

Úgy gondolok rád, mint testvéremre

Bár ez nagyon bután hangzik

És a szavak hiábavaló eszközök