(Te és én, te és én lángolunk.
Te és én, te és én lángolunk.
Te és én, te és én lángolunk, lángolunk, lángolunk)
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Ami túl korán robbant fel
És nagyon hiányzol a Júniusi sötétségben
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Azt mondtam, sose fogsz hiányozni
De azt hiszem, sose gondoltad volna
Talán a felégetett hidak fénye megvilágítja hazautam
Július negyedikén
Annyira őszinte leszek, amennyire engeded
Kora reggelente hiányzol
Ha megértesz
Te vagy a kedvenc "Mi lenne ha"
Te vagy a legjobb "Sose tudom meg"
És kezdem elfelejteni
Valaha is csak mit jelentett neked a nyár
Mit is jelentett valaha is?
Oh, Bocsáss meg, nem így gondoltam
Csak túl magányos lettem, lettem, whoa
A fiatalságom, és igazságom közt
Te vagy a Versailles-i éjszakám
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Ami túl korán robbant fel
És nagyon hiányzol a Júniusi sötétségben
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Azt mondtam, sose fogsz hiányozni
De azt hiszem, sose gondoltad volna
Talán a felégetett hidak fénye megvilágítja hazautam
Július negyedikén
A 9-5-ösöm felhasít régi sebeket
Megint, és megint, míg a fejedbe nem ragadok
Vannak kétségeim, de elengedem őket
Te vagy az aszályom
És én vagyok a szentelt vized, ami nélkül vagy
És minden gondolatom rólad
Felfűtik, vagy lehűtik a szobát
És nem, nem mond, hogy sírsz
Oh, édesem, nem kell hazudnod
Oh, Bocsáss meg, nem így gondoltam
Csak túl magányos lettem, lettem, whoa
A fiatalságom, és igazságom közt
Te vagy a Versailles-i éjszakám
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Ami túl korán robbant fel
És nagyon hiányzol a Júniusi sötétségben
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Azt mondtam, sose fogsz hiányozni
De azt hiszem, sose gondoltad volna
Talán a felégetett hidak fénye megvilágítja hazautam
Július negyedikén
Azt kívánom, bár tudtam volna, mennyire szeretsz
Azt kívánom, törődtem volna eleget, hogy tudjam
Bocsáss meg minden dalról, ami rólad szól
Kínszenvedése ez a semmit mondó beszélgetésnek valakivel akit szerettél
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Ami túl korán robbant fel
És nagyon hiányzol a Júniusi sötétségben
Ez a Július negyedike
Te és én, te és én, lángolunk, lángolunk, tűzijátékként
Azt mondtam, sose fogsz hiányozni
De azt hiszem, sose gondoltad volna
Talán a felégetett hidak fénye megvilágítja hazautam
Július negyedikén