Forever Ever [Hungarian translation]

Nem akarok beszélni róla [x8]

Látok magam előtt egy fényt, amitől eláll a lélegzetem

Ha csak hátrafelé nézünk, hogyan is várhatjuk

Hogy olyannak lássuk egymást, amilyenek lettünk

Barátok lennénk egyáltalán, ha nem lettünk volna barátok, mikor fiatalok voltunk?

És közel akarlak érezni magamhoz, nem csak

A hely miatt, ahol felnőttünk, és az alkalmakért, mikor betéptünk a parkban

Nézd, ha darabokra szedsz, rájössz, hogy egyik felem te vagy, de a másik felem engem kérlel, hogy kezdjünk újat

Ugyanúgy nézel ki, de nem ismerlek fel, mélyen a szemedbe nézek, de nem talállak

Nem tetszik, hogy mindig múlt időben beszélünk

Nem magyarázhatom el a jelenést, amíg rá nem jössz, mit jelent a múlt

Ezek a napok összekötnek minket örökre

Ezek a dolgok határoznak meg minket, örökkön örökké

Ez a rossz vér itt, nem hagynád megszáradni?

Évek óta kihűlt már, nem hagynád elhalni?

Van egy ember, akit évek óta ismerek, és a mai napig nem tudom, ismerem egyáltalán?

Nagyon szeretem, nehezen mutatom ki neki

Akkor régen, és még most is érzem, hogy tartozom neki valamivel

És ennek az érzésnek múlnia kéne idővel, de nem, csak nő

Gyerekkori barátok voltunk, hibáztunk, szívattuk egymást

Nagy szívek harcoltak nagy kígyókkal, rázták a farkukat

Ő volt a szél a vitorlámban, én voltam a víz a hajójának, ez igazi volt

Belevágott a húsomba, hogy még forró volt a összes sebe

Belevágott a húsába, csak hogy tudja, érez-e még

Ő húzta a hosszabbat, de sosem volt erős típus

Rossz dolgokba keveredett, nagyokat kortyolt, hosszúakat szívott

Beleragadt egy spirálba, látta, hogy próbálok segíteni neki ragyogni

De hamarosan lecsúszott, és elkezdett herkázni, pletykáltak róla

Az embereknek nem tetszett, azt mondták, ne találkozzak vele folyton

Én nem értettem egyet, hamarosan más ember lett

Belekeveredett a lopásba, betörésbe, után azt hinnéd, felnyílt a szeme

Elérhetnéd, hogy ne akadjon ki többet, de beszélni azokról a dolgokról, amiktől gyenge lett, a kétségéről

És hogy ne körmondatokban beszéljen, papírt és tollat kapna, hogy leírja...

A tettei függőséget mutattak

A barátság nehézkes lett, hogy szépen fogalmazzunk, olyan jól játszotta, hogy kemény

Tűnődtem, hogyan tudnánk megbékélni

Ekkor távolodtunk el, sosem veszekedtünk, csak nyilvánvaló lett

A múltban a szerelmem voltál, szóval lassan eltűnünk

Azok a napok összekötnek minket örökre

Ezek a kis dolgok határoznak meg minket, örökre, örökre

Ez a rossz vér itt, nem hagynád megszáradni?

Évek óta kihűlt már, nem hagynád elhalni?

Aki kész, aki nem, jövök, nem bújhatsz el

Meg foglak találni, és lassan leszedlek

Aki kész, aki nem, jövök, nem bújhatsz el

Meg foglak találni, és elérem, hogy akarj engem