Úgy rémlik, mintha tegnap
Lett volna egy álom a szemedben
És egy mosoly az arcodon
És most újra hiányolom azokat a napokat
Igen, újra hiányoznak azok a napok
És elfejtettem, valójában mi is állt az útjába
Talán a nap, ami nem ragyogott
Az lehet a felelős
Mert most újra zuhog rám az eső
Igen, újra zuhog rám
Paradoxon
A kulcs, amit elhajítottál
Nyilvánvaló
Hogy, amit elvesztettél, az én vagyok
A kedvemért, kérlek
Ne lassíts le
Ne tarts fel
Jelenetet rendezünk
És ebből elég volt
Legyünk őszinték
Az ígéreted
Sosem akartad tartani
Én bevállallak
Kihívlak
Itt már semmi sem maradt
A számunkra
Legyünk őszinték
Ígérem
Sosem nézek vissza
A kedvemért
A kedvemért
Mondj valamit, ami a legjobb esetben is költői
Hitesd el velem, hogy volt olyan időszak, amit legalább szerettél
És többé sosem kérdezlek
És többé sosem kérdezlek
Azokról a pillanatakról az emlékekből
Soha nem mondhatja senki, hogy nekünk sosem volt múltunk
De ezt mind magam mögött hagyom
És semmi sem változtathat ezen
Paradoxon
A kulcs, amit elhajítottál
Nyilvánvaló
Hogy, amit elvesztettél, az én vagyok
A kedvemért, kérlek
Ne lassíts le
Ne tarts fel
Jelenetet rendezünk
És ebből elég volt
Legyünk őszinték
Az ígéreted
Sosem akartad tartani
Én bevállallak
Kihívlak
Itt már semmi sem maradt
A számunkra
Legyünk őszinték
Ígérem
Sosem nézek vissza
A kedvemért
A kedvemért
Paradoxon
A kulcs, amit elhajítottál
Nyilvánvaló
Hogy, amit elvesztettél, az én vagyok
A kedvemért, kérlek
Ne lassíts le
Ne tarts fel
Ne lassíts le
Mert ebből elég volt
Ne lassíts le
Ne tarts fel
Jelenetet rendezünk
És ebből elég volt
Legyünk őszinték
Az ígéreted
Sosem akartad tartani
Én bevállallak
Kihívlak
Itt már semmi sem maradt
A számunkra
Legyünk őszinték
Ígérem
Sosem nézek vissza
A kedvemért
A kedvemért
Sosem nézek vissza
A kedvemért (a kedvemért)
A kedvemért