Hallom, ahogy a vonat jön, előbukkan a kanyar mögül
És nem is tudom, hogy mióta nem láttam a napsütést
A folsomi börtönben ragadtam és az idő csak vánszorog
De az a vonat gurul tovább, le San Antonio felé
Mikor még kisfiú voltam, anyám azt mondta, Fiam
Mindig légy jó gyerek és soha ne játssz a pisztollyal
De lelőttem egy embert Renoban, csak hogy lássam hogy hal meg
Mikor hallom azt a vonatfüttyöt, lehajtom fejem és sírok
Lefogadom, hogy gazdag népek esznek, egy csicsás étkezőkocsiban
Valószínűleg kávét isznak, és nagy szivarokat szívnak
Nos, tudom, hogy mennem kéne, tudom, nem lehetek szabad
De azok az emberek mennek tovább
És ez az mi kínoz engem
Nos, ha ők kiszabadítanának ebből a börtönből
Ha az a vonat az enyém lenne
Lefogadom, hogy kicsit továbbmennék a vasútvonalon
Messze a folsomi börtöntől, ott akarok lenni
És hagynám, hogy a magányos vonatfütty, elvigye ezt a bluest messze