Előző éjjel volt egy álmom
Egy királyokkal és királynőkkel teli világról
De hűvös volt
És sötét mint az éj
Mi voltunk a tűz annak holdfényes egén
Nem választottak külön bennünket
Egyek voltunk
És szabadok
Mégis láncokat viseltünk
Bár nem vettük észre
De létrehoztunk egy helyet
A valódi és a vágyott világ között
Ha láthattam volna ezt az egészet
Csak úgy mint egy légy a falon
Elfogadtam volna azt ami felett nincs uralmam?
S, megakartam volna osztani amit látok?
Vagy kényelmesen hátradölve
Úgy tetettem volna
Mintha semmi különös nem történt volna
És téged sem láttalak volna soha?
Egy olyan tolvaj elől menekülök akit én engettem az elmémbe Tudom, nálam a kulcs, szóval ne ijedj meg
Mikor hátrafordulok és azt kiáltom:
Nem gondolom, hogy többé szükségem volna rád
Csak fogd a szavaid, a hazugságaid és tűnj már el!
Nem gondolom, hogy valaha is szükségem volna rád
Vidd a sebeket és a fájdalmat, nekem nem kellenek!
Élni akarok, és változást hozni
Mind lehetünk királyok és királynők
Amennyiben megtanulunk hinni
Amennyiben megtanulunk hinni
Volt egy tervünk, hogy éptünk egy falat
Egy válaszfalat ami sosem dől majd le,
Hogy az távol tart majd minket minden fájdalomtól és elzárja tőlünk félelmeinket
És téglánként építettük oly hatalmasra, hogy eltakarta az égboltot és kizárt minden napfényt
És egyenként dermedtünk le mindahányan
Mert önmagunkat ejtettük foglyul
Ha láthattam volna ezt az egészet
Csak úgy mint egy légy a falon
Elfogadtam volna azt ami felett nincs uralmam?
S, megakartam volna osztani amit látok?
Vagy kényelmesen hátradölve
Úgy tetettem volna
Mintha semmi különös nem történt volna,
És téged sem láttalak volna soha?
Egy olyan tolvaj elől menekülök akit én engettem az elmémbe Tudom, nálam van a kulcs, szóval ne ijedj meg
Mikor hátrafordulok és azt kiáltom:
Nem gondolom, hogy többé szükségem volna rád
Csak fogd a szavaid, a hazugságaid és tűnj már végre el!
Nem gondolom, hogy valaha is kellenél nekem
Vidd a sebeket és a fájdalmat, nem tartok igényt rájuk!
Élni akarok, és változást hozni
Mind lehetünk királyok és királynők
Amennyiben megtanulunk hinni
Amennyiben megtanulunk hinni
Nem gondolom, hogy többé szükségem volna rád
Csak fogd a szavaid, a hazugságaid és tűnj már végre el!
Nem gondolom, hogy valaha is kellenél nekem
Vidd a sebeket és a fájdalmat, nem tartok igényt rájuk!
Élni akarok, és változást hozni
Mind lehetünk királyok és királynők
Amennyiben megtanulunk hinni
Amennyiben megtanulunk hinni