Szerelmesek a hosszú fűben
Nézz feléjük
Csakis ők látják
Ahol a felhők mennek
Csak felfedezni
Por és napfény
Az eget oly kékké teszi
A délutánok ködösek
A folyó csobogás
Körülöttük a hangok
Közelebb költöznek hozza
Elmesélik neki a történetét
Mondta Flora
Álmok melyeket ők soha nem ismerterk
Ezüst fűzfák
Könnyek Perzsiából
Azok akik jönnek
Egy távoli szigetről
Téli rókagomba
Lapul a fedél alatt
Dicsőség a napnak kékben
Néhányan szenvedély ként ismerik
Néhány szabadságként
Néhányan szeretetként
És az út ami elhagyja azt
Nyári hozott hópehely
Egy évszakra
Amikor az ég kitisztul
Amikor az ég kitisztul
Feküdni a hosszú fűben
Közelebb a lányhoz
Nevet adni neki
Az egyetlentől amit a hold szeret
Ez lesz az a nap
amire Ő emlékezni fog
Amikor tudta hogy az ő szive
szeretni a hossző fűben
közelebb hozzá
Suttogni a szerelemről
És az út ahogy elhagyja azt
Feküdni a hosszú fűben
A napfényben
Ők hisznek az igaz szerelemben
És a körülöttük
Flora titka
Elmondani a szerelmet
És ahogy lélegeznek
És felnézett szemében
a bársonyvörös
Látják, hogy az ég kék
Tudják, hogy az ők szerelmül igazi
Álmok amiket sosem tudtak
És az ég kitisztul