Ez életem első napja,
Esküszöm, pont az ajtóban születtem.
Kimentem az esőbe, és hirtelen minden megváltozott,
Kiterítették takaróikat a strandon.
A te arcod volt az első, amit láttam,
Azt hiszem, vak voltam, mielőtt találkoztam veled,
Most nem tudom, hol vagyok,
Nem tudom, hol voltam,
De tudom, hogy hová akarok menni.
És gondoltam, jobb, ha tudod,
Hogy ezek a dolgok örökké tartanak,
Különösen lassú vagyok,
De rájöttem, hogy szükségem van rád,
És csodálkozom, hogyan tudtam hazajönni?
Emlékszem, mikor egész éjjel vezettél,
Csak hogy találkozz velem reggel,
És furának gondoltam, mikor azt mondtad, minden megváltozott.
Úgy érezted, mintha épp csak felébredtél volna,
És azt mondtad: "ez életem első napja.
Örülök, hogy nem haltam meg, mielőtt megismertelek,
De már nem érdekel, nem tudok sehová sem menni nélküled,
És valószínűleg boldog vagyok."
Szóval, ha velem akarsz lenni,
Ezekről a dolgokról nincs mit beszélni,
Csak meg kell várni és látni,
De inkább megdolgozom a fizetésemért,
Minthogy arra várjak, hogy nyerjek a lottón,
Emellett talán ez az idő most más,
úgy értem, tényleg hiszem, hogy kedvelsz engem.