Egyszer volt, hol nem volt, egy hatalmas hegy lábánál volt egy város, ahol az embereket Boldognép néven ismerték, létezéséről pedig nem sok minden tud a világ nagy része,
feledésbe merült, mintha csak egy nagy felhő lett volna.
Itt élte a nép a békés életét, ártatlanul, bűnök és erőszak nélkül, ami pedig már elhatalmasodott a világban.
Harmóniában éltek a Majom nevű hegy szellemével, ez elég volt.
Aztán egy nap Idegennép érkezett a városba.
Álruhában jöttek, sötét üvegek mögé rejtőzve, senki sem vette észre őket: mindenki csak árnyakat látott.
Látod, a szemek valósága nélkül Boldognép vak volt.
Repülőkből kizuhanni
és gödrökben elrejtőzni
Várva a naplementére,
az emberek meg hazamennek
Ugorj ki a hátuk mögül és lődd fejbe őket
Most pedig mindenki a halál táncát járja
a halál táncát
a halál táncát
Idővel Idegennép megtalálta az utat a hegy magasabb pontjaira
és megtalálták az elképzelhetetlen Igazság és Gyönyörűség barlangját.
Véletlenül egy területbe botlottak, amit úgy hívtak: A hely, ahol a jó lelkek nyugodni térnek.
Az Idegennép a drágaköveket kívánta legjobban ezekből a barlangokból, és amint birtokba vették a hegyet, annak gazdagsága a saját világuk káoszát táplálta.
Eközben, lent a városban, Boldognép nyugtalanul aludt, álmaik telve voltak árnyékos alakokkal, akik a lelkeiket hányták éppen szét.
Minden nap, az emberek felkelnek és a hegyre bámulnak.
Miért hozott sötétséget az életükbe?
És ahogy az Idegennép egyre mélyebben és mélyebben bányászta a hegyet, egy lyuk kezdett megjelenni, magával hozva egy hideg és bosszús szelet, ami lehűtötte a Majom igaz lelkét.
Életükben először, Boldognép félelmet érzett, tudták, hogy a Majom hamarosan fel fog ébredni mély álmából.
És akkor egy hang hallatszott.
Először csak távolról, majd olyan katasztrofálissá nőtt, olyan óriási volt, hogy messze az űrben is hallani lehetett.
Nem voltak sikolyok.
Nem volt idő.
A Majom nevű hegy beszélt.
Csak tűz volt.
Aztán semmi.
Ó, kicsi város az USA-ban, eljött az időd, hogy lásd
Nincs olyan, amiben hiszel, amire vágysz
De hol voltál amikor én sínylettem meg?
Hívtál most?