Eros: A mosolyaid provokálnak, a szemeiddel ideláncolsz,
hagysz menni, mert tudod, úgyis vissza tudsz szerezni
Nicole: A mélyben fuldokolsz értem
Eros. Te vagy a futóhomok
Nicole. Imádom, ahogy magadhoz húzol
Eros: Tudod, hogyan gyújts meg
Nicole: Éppen ahogy felkel az óceán megcsókolni a Holdat
A szerelmünk, mint a gravitáció
Eros: Te, aki életet adsz nekem, teljesen megnyugtatsz, és játszod a szeszélyest. A kezeid, mint csomók, szorítanak minket, ahogy átkelünk a futóhomokon
Nicole: Hozz vissza megint az életbe, mikor meggyújtod a tüzem, annyira magasra repít, hogy sosem jövök le. Ez több, mint egy valóra vált fantázia, érzem a szerelmed előtörni a szívem mélyéről az extázisig
Eros: Az extázisig
Nicole. A vágyad elhúz pont odáig, ahol lennem kell. Annyira jó, hogy nehezen tudok lélegezni, érzem, hogy eluralkodik rajtam
Eros: Még hágsz elmerülni
Nicole: Nekem adsz mindent, amid van
Eros: Te vagy a víz, ami tudja, hogyan kapcsoljon ki
Nicole: Annyira szabadnak érzem magam tőled
Eros: A zamatod a gravitáció erejévé válik
Nicole: Hozz vissza megint az életbe, mikor meggyújtod a tüzem, annyira magasra repít, hogy sosem jövök le. Ez több, mint egy valóra vált fantázia, érzem a szerelmed előtörni a szívem mélyéről az extázisig
Eros: A szíved minden dobbanását érzem szorítani minden mozdulatlan érzékemet, egy izgalomtól függő sóhaj itt, ami annyira intenzív, hogy a mélyből eljut az extázisig
Nicole: A mélyben fuldokolsz értem. Ne harcolj ellene, csak hagyd
Eros: Az extázisig
Nicole: Most a vágyad húz, a szerelmünk, mint a gravitáció, ez gravitáció, bébi
Eros: Te, aki életet adsz nekem, teljesen megnyugtatsz, és játszod a szeszélyest
Nicole: Vedd át az irányítást, és mutasd meg, milyen elmenni a mennyből az extázisig
Eros: A szíved minden dobbanását érzem szorítani minden mozdulatlan érzékemet
Nicole: Ez több, mint egy valóra vált fantázia, érzem a szerelmed előtörni a szívem mélyéről az extázisig
Eros: Az extázisig
Nicole: Az extázisig