Amint a dobok reggel peregni kezdtek
száz mérföldnyire messze
milliónyi tüzérágyú szólalt meg
és a zöld mező szürkévé lett
Az aknazápor egy álló napon át tartott
de az erőd továbbra is állott
erőteljesen védve
a csalit bekapták és a csata kezdetét vette.
[refrén előtt]
Sötétségbe szálltunk alá
303 napon át
[refrén]
Verdun vidékén,
a csata kezdetét vette már
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
fegyvervégre kapva
végük lesz,
az igazság meghirdetett
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
Verdun mezein
Bár millió akna szaggatta a vidéket
nem vetette meg rajta lábát senki sem
a felszíntől az árkokig
hol a katonák álltak helyt
és az árok lassan sártengerré vált
lassan teljesen felöntve,
minden sarkán a halál várt,
sárba fúlva, az árkot vérrel töltve
[refrén előtt]
Sötétségbe szálltunk alá
303 napon át
[refrén]
Verdun vidékén,
a csata kezdetét vette már
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
fegyvervégre kapva
végük lesz,
az igazság meghirdetett
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
Verdun mezein
[átkötés]
A harcoktól a füves mező kies tájjá vált
Nem győzhetnek, mert szólt a parancs: „Nem törhetnek át!”
Az ellenálló szellem és a háború őrülete
szóval irány előre,
nézz az ólommal szembe,
legyen belőled is tetem
mert ahol halsz,
ott is maradsz,
meg nem tudva az okát soha
[refrén előtt]
Sötétségbe szálltunk alá
303 napon át
[refrén]
Verdun vidékén,
a csata kezdetét vette már
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
fegyvervégre kapva
végük lesz,
az igazság meghirdetett
sehova se futhatsz,
apa meg a fia
egyesével hullanak
Verdun mezein