Megláttam őt a tömegben
Úgy élte át a dalt, ahogy én
És álmodott, és álmodott, álmodott egy világot ami sokkal nagyobb mint ő,
Egy szimpla, mozdulatlan lány
Nagyon izgatott a tömegben
És álmodott, és álmodott, álmodott egy világot ami sokkal nagyobb mint ő.
És megtanitott a tekintetével
Hogy oda juthatsz, ahova csak szeretnél
Nem számit, milyen hosszú az út a másik világ felé
A mosoly ami a csillagokig ért
De a nehéz időkben is,
A leírhatatlan pillanatokban
Megvolt az egyetlen álma,
Szerelem könnyei
de a szakitás is,
Ez az ő története,
A lány a harmadik sorból.
Valami pillanattal később,
Mind a ketten egymással szemben álltunk
A tükörbe, és azt mondta,
Azt mondta nekem, hogy egy nála nagyobb világról álmodik,
Olyan ismerösnek hangzott a hangja,
A szemei, haja, az összes tulajdonságaival rendelkeztem,
Az első alkalom, hogy rám figyelt.
És lehet, hogy a megfelelő időpontot várod,
Hogy összegyűjteni a bátorságodat, hogy megted amit szeretnél,
Mindig ilyen nehéz volt,
Ne add fel, hidd el én is tettem,
Egy új nap, egy új probálkozás,
Egy örűlet egy álomban amiben,
Nem számit, milyen hosszú az út a másik világ felé.