Piszkos izzadságod, én legédesebb italom
A hónaljad, mocsaras kis óceánok
Lebegő feneked, vizenyős barlang
Beleteszem a részeim és kezdődhet az úszás
Hát hívj engem furcsának, hívj betegnek
Szeretem a ragadósat, szeretem a nagyot
Kövér
Utálom a soványat, utálom a laposat
Nincs szükségem kicsire, szeretem a kövéret
Az emberek nevetnek a méreteden
Megbaszhatjuk őket a a sült krumplidon
Amikor letépem a nagyméretű melltartód
Az óriás didkóid egyszerűen csodálatosak
Hívj engem furcsának, hívj betegnek
Kövér
Szeretem a ragadósat, szeretem a nagyot
Utálom a soványat, utálom a laposat
Kövér
Nincs szükségem kicsire, szeretem a kövéret
Minden éjjel, ezt álmodom
Lecsúszok a csúszós folyamon
Egyenesen a szádba, a halál harapása erős
Megharapom az ajkad, a bolyhos nyelvedet
Hívj engem furcsának, hívj betegnek
Kövér
Szeretem a ragadósat, szeretem a nagyot
Kövér
Utálom a soványat, utálom a laposat
Kövér
Nincs szükségem kicsire, szeretem a kövéret
Kövér
Szóval hívhatsz őrültnek vagy hívhatod ezt végzetnek
Csak azt szeretném veled, feküdjünk le
De a lyukaidat nehéz, nehéz meglelni
Nem számít, megbaszlak, megbaszlak hátulról