A szálloda halljában lévő liftnek lusta ajtaja van,
Benne, egy férfi épp egy szobához tart
Kipattant belőle, rögtön amint megpillantott
Úgy döntött, jobb, ha a második emeletre vándorol
Ez csak átmeneti... Ez a hely, ahol éppen vagyok.
Állandóan nem fogom ezt csinálni.
Most az összes holmim szétszórva fekszik a hotel padlóján...
Időnként átgondoltam ezt az egészet az automatánál ácsorogva
Rajtad gondolkodtam, és egy cukorka büfén
A "mostok" és "későbbi alkalmak" minden amim jelenleg van, a fogaim közé ragadva
Elaludtam az év legnagyobb filmjén
A férfi magányos lesz, az ég szerelmére
Csak azon gondolkodik, vajon mit csináltál ma
És a világ körbe-körbe forog egy régi, szomorú dalra...
Hát, ez jön le kívülről, mintha sosem láttam volna még ilyet
Valami megmagyarázhatatlan, szomorú hangulatba estem
De most, hogy visszanézek, azt hiszem, itt az idő, hogy nevessek az egészen
Összeszedjem a cuccaimat, és mondjak valamit
Hát, szörnyen érzem magam, és azt hiszem
Hogy elvesztegetem az időmet ebben a nyomorban
És drágám, sosem akarok többé hazajönni...