Egy hang kiabál bentről
Könyörög, hogy érezzek újra
Nélküled nem tudom megtalálni, ki vagyok
Bármit megadnék, hogy élhessek
Mert nélküled nem létezem
Te vagy az egyetlen, aki megment önmagamtól
Elhagytam ezt a szerelmet és lefektettem pihenni
És most, én vagyok az elfeledett
Nem vagyok, nem vagyok önmagam
Úgy érzem, valaki más vagyok
Bukott és arctalan
Annyira üres, üres legbelül
Egy részem halott
Szükségem van rád, hogy újra éljek
Tudod ezt pótolni?
Üres, üres vagyok és arctalan
Árnyékok gyűlnek a fejemben
Nem tudom csak úgy magam mögött hagyni őket
Nem vagyok elég erős, hogy kifizessem ezt a váltságdíjat
Egy újabb szörny mászott belém
De esküszöm, láttam meghalni
Meg tudsz menteni ettől a semmitől, amivé lettem?
Elhagytam ezt a szerelmet és lefektettem pihenni
És most, én vagyok az elfeledett
Nem vagyok, nem vagyok önmagam
Úgy érzem, valaki más vagyok
Bukott és arctalan
Annyira üres, üres legbelül
Egy részem halott
Szükségem van rád, hogy újra éljek
Tudod ezt pótolni?
Üres, üres vagyok és arctalan
Arctalan vagyok
Üres és arctalan vagyok
Mi vagyunk az arctalanok
Mi vagyunk a névtelenek
Mi vagyunk a reménytelenek
Míg van arcunk
Nem vagyok, nem vagyok önmagam
Úgy érzem, valaki más vagyok
Bukott és arctalan
Annyira üres, üres legbelül
Egy részem halott
Szükségem van rád, hogy újra éljek
Tudod ezt pótolni?
Üres, üres vagyok és arctalan
Arctalan