Férfiszóval lyrics

Erdő vagy, ifju lombos, ezredéves,

Mely éjenként vad titkokat susog,

Ott leskődnek lapulva terebélyes

Nyugodt kéjekhez szörnyű gyilkosok,

A gyilkosok, kik mosolyodnak kését

Riadt szivemben forgatják vadul,

Mig más tájon a szerelem s a szépség

Vigan dudolva bölcsőket gyalul.

Refr.:

Énektestű és ismeretlen

Ő, az igazi kedves mindig.

Szivünk ormán él s minket is

Szelíd erővel odaindít. (2x)

Mint izzó létra, végtelent hatolt át

Vágya, de rajta szédül és hebeg,

Ki futván, égnek viszi a lajtorját

És el nem éri soha az eget.

Bronz kebled hasonló a föld rögéhez:

A végtelen, mélységes földeket

Álmodják csiraszagu istenségek.

Szeretném asszonyként ölelni meg,

Refr.:

Énektestű és ismeretlen

Ő, az igazi kedves mindig.

Szivünk ormán él s minket is

Szelíd erővel odaindít. (3x)

Ha forró, szomjas záporok után

Nagy roppant teste gőzöl és liheg még -

Ölelj meg, ó, most benned is talán

Minden lányt, asszonyt egyszerre ölelnék!

A szőkeséged kora hajnalég

És űzöm egyre, loholó bolondmód,

Kiben az őrület tallója ég.

Mérföldet lép ő, fellegekbe bomlót.

Refr.:

Énektestű és ismeretlen

Ő, az igazi kedves mindig.

Szivünk ormán él s minket is

Szelíd erővel odaindít. (3x)

Hogy meredekjén bátorítson,

Szerelme mély mezőkre tárul,

Ilyenkor egy-egy üstökösláng

Lelkünkbe hull a homlokárul.

Mosolya vizcsepptiszta tenger

S az ő szomoru mosolyába

Beléömlik minden más asszony

Tisztító, éhes kacagása.

Meredekjén bátorítson,

Szerelme mély mezőkre tárul,

Ilyenkor egy-egy üstökösláng

Lelkünkbe hull a homlokárul.

Szelíd keze csak símogat majd,

Szeméből kibuggyan a kláris.

Zenélő, örök sebeinkből

Kihajtanak még violák is!

Refr.:

Énektestű és ismeretlen

Ő, az igazi kedves mindig.

Szivünk ormán él s minket is

Szelíd erővel odaindít. (2x)