Fără cuvinte [Hungarian translation]

[Uzzi]:

Lassan semmi sem szent a tetteinkben,

Két lábú emberek járkálnak a földön

Csak fájdalmat kapsz az emberektől és lehetsz az áldozatuk is,

Amikor a gonosz belép az otthonodba

És megtölti a családod gyűlölettel,

Jelenségekkel, reakciókkal, extrém gesztusokkal,

Hülye érzésekkel, alkohollal, és egyéb ügyekkel.

De én hiszek istenben és megvallom a bűneimet,

És én meg azt mondom neked, hogy nem tévedtél velem kapcsolatban

Mert itt tényleg nincs jövőm,

Nem kérem a megváltást, nem fogok változni, nem vagyok szent,

De látom azokat a dolgok amiket mások szótlanul hagynak:

Hogy a szegény emberek megölik a gyereküket... Szó nélkül!

Nem elég azt mondani, hogy rettegni fogsz, nem tudod mi jár az agyunkban.

(Semmi!)

Kérdezd a gyermektelen anyákat, hogy mit éreznek,

Nézd meg mit válaszolnak majd, és menj előre, és próbálj szavakat találni!

Refrén [Loredana]:

Ohh..

Nem tudom, hogy végezzük majd, és mi fog történni velünk

Ez olyan mint amikor, mindig háborúba találjuk magunkat

Nincsenek szavak, amik felébresztenének minket,

Nem látjuk, hogy egyre több a gonosz bennünk, mint a jó..

[Caddillac]:

A szülők életet adnak a gyermekeknek, majd elhagyják őket

A Gyerek utálja a szüleit és meggyilkolja őket,

Ez nem hit, és nem horror...

Ez olyasmi, mint a tisztelet érték nélkül,

Vannak emberek, akik felkapják a fejüket a pénzre.

De nem tudod elkerülni, hogy egyre több ellenséget szerezz

Ez a paranoia, elfutsz de megtalálnak,

És a végén még azt is elhiszed, hogy a testvéred képes eladni téged.

Ordítani akarsz, és ordítasz is belül,

A némaságodba beleremeg a föld

Óvd a családod, és jegyezd meg:

Az emberi természet gyakran nem hagy szóhoz jutni!

[Refrén: ....]

[Tataee]:

Az angyalok égnek a kórházban,

A gonoszok táncolnak, a katedrálisokban

Az életet csak bérlik,

A falak is csak bérletből épülnek fel,

Korlátok vannak a szegények és a gazdagok között..

A hazugság közhely lett..

A kapzsiság pedig erény,

A halál pedig gyászol a bulvárlapokon

A farkasok már többé nem gyűjtenek áldozatokat, de a politikai pártokban,

Eladnak gyerekeket mosollyal az arcukon,

Közben mások pedig eladják a veséjüket, hogy a gyerekek kaphassanak egy esélyt,

Mert a kísértés jelen van minden megtett lépésnél az úton,

És az erőszak minden percben gyilkol..

Az utcákon, ez a kutyák világa, ők megölik egymást

Még a parkolóhelyekért is..

Nem lehet más szavakkal leírni a szenvedést,

Ez csak: Románia.

[Refrén: ...]