Hús és csont bőrbe öltöztetve
Életben tartva az oxigén által
De most a légzés is olyan nehéz.
Azt mondják, tudják mit érzek
És az idő majd gyógyír lesz
De most az idő nem elég.
De aztán érzem ahogy újra feltűnsz
Érzem, ahogy újra felgyorsul a vér
Mikor túl nehéz és túl késő,
Mikor túl fáradt vagyok, hogy elfussak
Mikor minden úgy maradhat mint azelőtt
Szükségem van rád mert
Szétzúzod a zűrt, mikor én nem bírom
És minden egyes darabját a törésnek
Elpárologtatod,elpárologtatod,elpárologtatod..
Nem tudom hogyan, a szavaidnak
Ezerszer több súlyuk van
Mint bármelyiknek, amit valaha hallottam.
De aztán érzem ahogy újra feltűnsz
Érzem, ahogy újra felgyorsul a vér
A vénáimon át, érzem ahogy gyorsul a pulzus
Mikor túl nehéz és túl késő,
Mikor túl fáradt vagyok, hogy elfussak
Mikor minden úgy maradhat mint azelőtt
Szükségem van rád mert
Szétzúzod a zűrt, mikor én nem bírom
És minden egyes darabját a törésnek
Elpárologtatod,elpárologtatod,elpárologtatod..
Futás,futás,nézem ahogy tova futnak
Repülni,repülni,elröptetem őket.
Mikor túl nehéz és túl késő,
Mikor túl fáradt vagyok, hogy elfussak
Mikor minden úgy maradhat mint azelőtt
Szükségem van rád mert
Szétzúzod a zűrt, mikor én nem bírom
És minden egyes darabját a törésnek
Elpárologtatod,elpárologtatod,elpárologtatod..