Te font vagy, én a pengő
Te lábdob, én a pergő.
Te fönt vagy, akár a felhő
Én a lábadból kinövő erdő.
Te költő, én a kókler
Te fénylesz, én csak kopok el.
Te harapsz, engem harapnak
Te maradsz, én csak magamnak.
Te a miért vagy én a mert
Te a rózsa én a kert.
Te az óra én a perc
Te a Koltai én a Kern.
Te a tenger én mélye
Te a csajom én a méhe.
Te a posta én a bélyeg
te a napijegy én a bérlet.
Hóban sárban sálban /3X
Csak én vagyok az aki vár/ csak én vagyok az akit vár
Még mondd, mondd hogy várjak /2x
Még mondd, mondd hogy vársz / 2x
Te a száj vagy én az orr
Te az itt én meg hol
Te a tea én a kávé
Te az enyém, mégis másé (mégis másé)