Megláttam, ahogy közeledett egy díva járásával,
És láttam, hogy az évei és a csábereje legyőznek,
Rá pillantott az arcomra,
Nem tehettem róla,
a lábaim és a kezeim remegtek.
Ma rá nézek, és egyetlen sóhajjal
ismét felébred a bőrünk önkívülete.
Pillantásában megláthatom a napfényét,
és érezhetem a melegséget, ahogy szertefoszlik,
amikor táncol körülöttem,
minden éjjel elvesztem a kontrollt.
Pillantásában megláthatom a napfényét,
és érezhetem a melegséget, ahogy szertefoszlik,
amikor táncol körülöttem,
minden éjjel elvesztem a kontrollt.
De mire ébredek… mindig eltűnik.
Azt hiszi, a világomban
nincs hely számára, és sajnálja,
azt hiszi, hogy élhetek a csókjai nélkül,
hogy vannak dolgok,
amik nem történhetnek meg, és nem értem.
Befelé figyelek, és keresem az emlékét
amikor a teste elolvadt az enyémben, és mégis…
Pillantásában megláthatom a napfényét,
és érezhetem a melegséget, ahogy szertefoszlik,
amikor táncol körülöttem,
minden éjjel elvesztem a kontrollt.
Ketrecbe zárta magát,
és sír, hogy egyedül maradt,
nem akar látni, hogy ne szeressen,
és segítsen, hogy elfeledjem a szerelmét.
Pillantásában megláthatom a napfényét…
Pillantásában megláthatom a napfényét…
Pillantásában megláthatom a napfényét,
és érezhetem a melegséget, ahogy szertefoszlik,
amikor táncol körülöttem,
minden éjjel elvesztem a kontrollt.
Pillantásában megláthatom a napfényét,
és érezhetem a melegséget, ahogy szertefoszlik,
amikor táncol körülöttem,
minden éjjel elvesztem a kontrollt.