Emma [Hungarian translation]

Ötéves korunk óta együtt voltunk

Annyira szép volt

Emma volt mindenki szeme fénye

És senki sem nevetett,

Amikor azt mondta,hogy filmcsillag szeretne lenni

Az angyali arcával

Bármi lehetett volna

Emmácska

Emma

Emmácska

Fel fogom írni a neved magasra az ezüstös vászonra

Emmácska

Emma

Emmácska

A legnagyobb csillaggá teszlek,akit csak látott a világ

Tizenhét évesen

Összeházasodtunk

Keményen dolgoztam,hogy meglegyen a kenyerünk

És minden nap

Emma azt a darabot kereste,

Amire soha sem talált rá végül

És néha,amikor hazajött,nagyon szomorú volt,

Gyötört a hátsó szobából kiszűrődő sírása

És visszaemlékeztem a szavakra,

amikkel ötévesen vigasztaltam

Emmácska

Emma

Emmácska

Fel fogom írni a neved magasra az ezüstös vászonra

Emmácska

Emma

Emmácska

A legnagyobb csillaggá teszlek,akit csak látott a világ

Hideg és sötét decemberi éjszaka volt,

Amikor kinyitottam a hálószoba ajtaját,

És ott találtam

Hidegen fekve az ágyon

Egy szerelmeslevél volt a padlón

Így szólt,

"Drágám,szeretlek

De már nem tudok csak álmokon élni

Próbáltam kitartani melletted,

De nem vagyok képes küzdeni többé"

Emmácska

Emma

Emmácska

Fel fogom írni a neved magasra az ezüstös vászonra

Emmácska

Emma

Emmácska

A legnagyobb csillaggá teszlek,akit csak látott a világ