Én is jártam már a felhők fölött,
De nem vettem ki kezem a zsebemből.
Mindenki félti az életét,
Unják már a fel-alá szaladgálást.
Senki sem ért meg...
Testem fáradt volt, zihálva lélegeztem.
Nincs senki, kivel kéz a kézben mennék.
Ma este köszönetet szeretnék neked mondani, kedvesem,
Kezeim közben a zsebemben.
Senki sem ért meg...
Nincsenek már zsebeimben emlékek,
Már a könnyeim is elfogytak,
E kislány szíve többé nem törik darabokra,
Megóvom magam mindentől, mit hallottam.
Senki sem ért meg...
Testem fáradt volt, zihálva lélegeztem.
Nincs senki, kivel kéz a kézben mennék.
Nincs, nincs, nincs, nincs, nincs, nincs, nincs.
Testem fáradt volt, zihálva lélegeztem.
Nincs senki, kivel kéz a kézben mennék.