אלייך [Elaich] [Hungarian translation]

A napon mikor elvesztettem minden számomra fontosat,

megtaláltam egy egész világot a szemeidben.

Mikor mindenki menekült egy otthonért s egy útért mit követhet,

én voltam az egyetlen ki visszaakart jönni érted.

Az éjszakán mikor csendben összetörtem,

áldott melegséggel megsimogattad a fejem.

Mikor mindenki a Napban és a fényben hitt,

én csak benned hittem.

Olyan közel voltam, hogy feladjam és, hogy elbukjak,

te mindvégig játszottál nekem a húrokon.

Mikor mindenki a nagy világot figyelte,

Én téged kerestelek.

S az ősz mi megzavarta a ritmust,

nem remegtem többé a karjaid között.

Mikor mindenki a mélységből és a szomorúságból menekült,

Én úgy döntöttem, veled menekülök.

Olyan közel voltam, hogy feladjam és, hogy elbukjak,

te mindvégig játszottál nekem a húrokon.

Mikor mindenki a nagy világot figyelte,

Én téged kerestelek.

Ebben az életben, ahol semmi sem garantált,

megesküszöm, hogy bevilágítom az árnyékod.

Olyan szerencse, hogy itt vagy nekem,

mihez is kezdenék nélküled, nélküled

Olyan közel voltam, hogy feladjam és, hogy elbukjak,

te mindvégig játszottál nekem a húrokon.

Mikor mindenki a nagy világot figyelte,

Én téged kerestelek.

Mikor mindenki a nagy világot figyelte,

Én téged kerestelek.