Egy rózsaszál szebben beszél,
Mint a legszerelmesebb levél.
Nem tud az írni aki küldte,
És aki küldte, már nem él.
Nyugszik a csöndes temetőben,
Szemét lezárta a halál.
Az ő porából nőt e rózsa,
E rózsa, rózsa a rózsaszál.
Az ő porából e virág nőt,
Életre kelt a léha rög.
Meghalt a lány, de él hűsége.
És él szerelme, mely örök.
Átragyog az a bús koporsó,
A sírgödörből is kiszáll.
Az ő emléke ez a rózsa
E rózsa, rózsa a rózsaszál.
Egy rózsaszál, hoztam én
Benne az ő szerelme ég.
Így tud a hűséges szerelmes
A sírom túlról szeretni még.
Nyugszik a csöndes temetőben
Szemét lezárta a halál.
De él szerelme ez a rózsa
E rózsa, rózsa a rózsaszál.