Felkeltem a sötétségben
Nem hagytam abba rád gondolni
A nyomod ott van a párnámon
Nézem az arcod velem szemben
Érzem hogy még itt vagy
Az egész testem elítél
Látom az árnyékod a holdban
Amikor felvillansz az emlékeimben
Már az összes szó elhasználódott
Ami közted és köztem maradt és én nem érem el a szívét
A mellkasomból rémlik az emléked
Minden ami a kettő közt volt, szerelmi visszhangok
Elveszítem az igazságot
Bármely dalban is beszélsz nekem
A neved minden szóban ott van
Olyan közel vagy mégis oly távol
Csak egy tükörképhez ragaszkodok, elveszítelek
Már az összes szó elhasználódott...
Egyre több és több rémlik
Már annyi rémlik és nem tudok lefeküdni
Már az összes szó elhasználódott...