A nap, mely minden reggel felkel
Egy nap mégsem kelt fel
Kezei kicsúsztak kezemből
S csillaggá váltak az égen
Mosolygott, majd szétszórva fényét,
Azok a szemek könnyel teltek meg
Ne sírj, nem hallja már
Egyszer volt, hol nem volt…
Mikor elment, minden szín mit hátra hagyott
Feketébe fordult
Ne szomorkodj, értsd meg végre
Talán már békét talált
Még ha azt akarod is, hogy álljon meg az idő
Az élet nem egy játék
Még ha nem is hiszed el
Meg kell értened
Egyszer minden véget ér
Akárhogy ellenkezel
Még ha azt kívánod is, bár hallana téged
Még ha azt kívánod is, bárcsak visszajönne
Az élet nem játék
Nincs gyógymód erre, értsd meg végre
Soha ne ébredj fel, akárhogy szállnak az évek