Vitorlát fel! Ma indulunk
Hívnak a távoli földek
A gyávák otthon maradnak; ez az igaz férfiak küldetése
Ég veletek, többé már nem találkozunk
Síró asszonyok integetnek a kikötőnél
Mikor az ég könnyezni kezd
De sem eső, sem szél nem fordíthat vissza minket
Ami eldöntetett, azt meg kell tenni
Látjuk ahogy ősapáink üdvözölnek minket északi fényekkel
Bátran az ismeretlen partok felé, dühöngő viharokon át küzdünk
Hitünk az istenekben, erejük a szívünkben, mikor lecsap a villám
Ha meghalunk, újra találkozni fogunk Valhallában...
Két hollót láttam az égen egy álomban
És egy zöldellő földet mögöttük
Mikor ott megvetjük a lábunkat, elégetjük a flottánkat
Mert azt a földet nekünk ígérték az istenek
Njörd óvjon minket utunkon
A hold világítsa meg ösvényünket
Az óceáni szél tisztítsa meg lelkünket
Az örökké tartó szél mesélje legendánkat
Mikor elérjük a nyílt tengert, otthonunkat hátrahagyva
Felemelkednek a Sárkányfejek, a csillagok legyenek útmutatóink
Látjuk ahogy ősapáink üdvözölnek minket északi fényekkel
Bátran az ismeretlen partok felé, dühöngő viharokon át küzdünk
Hitünk az istenekben, erejük a szívünkben, mikor lecsap a villám
Ha meghalunk, a nap újra ragyogni fog a halandó időn túl
Újra találkozni fogunk Valhallában!