A magány bűn
Olyanok számára, mint én vagyok
Akik az életben
Már elvesztettek egy nagy szerelmet
Azon a napon, mikor elhagytál
És vele szálltál be az autóba
Véget vetettél minden örömömnek
És azóta folyton a padlón vagyok
Mondd, hol vagy
Kereslek
Üldözlek téged nap nap után
Úgy hiányzol, mint még soha
Hallom, hogy csöng a telefon
Mindig azt hiszem, te vagy
Keresek valami ennivalót
De igazán semmit se megy le (a torkomon)
Mikor a szerelem beteggé tesz
Nem lehet tartós többé
De van az embereknek egy
Csoportja, amelyik végül nem adja fel
Mondd, hol vagy
Most, hogy kereslek
Minden nap
Mert mondanék valamit neked... Kérlek
Mondd meg, hol vagy
Haldoklom, mert egymagam vagyok a világon
Segíts nekem, ha tudsz
Úgy hiányzol, mint még soha
Érzem, hogy itt vagy, a város levegőjében
Nem tudom meg soha, álom-e ez, vagy valóság
Mondd, hol vagy
Most, hogy kereslek
Minden (áldott) nap
Mert mondanék valamit neked... Kérlek
Mondd meg, hol vagy
Segíts nekem, ha tudsz
Úgy hiányzol, mint még soha
Haldoklom, mert egymagam vagyok a világon
Olyanok számára, mint én vagyok
A magyány nem más, mint
Kegyetlen szolgaság