Nélküle
úgy tűnik, hogy az idő lassabban mászik
Nélküle
valaki mást szeretni valóban őrültségnek tűnik
Milyen haszontalan az élet
Nélküle
Iszom, dohányzom, aztán nyeldesem a könnyeimet
Milyen szegény ördög lettem, ahogy róla gondolkozom
És ha tükörbe pillantok, öregebbnek látszom rögtön
Ki tudja, megbolondultam talán
Még az erkélyről is lelépnék
Aztán rugdoshatnád az ajtómat
De nem érzed ugyanezt a fájdalmat
A halált ízlelem a szívemben, ha nem vagy itt
Hol vagy?
Hullócsillag átkozott szilánkját dobtad a szívembe, tudod?
Hol vagy?
Ha te nem volnál az életemben, talán mások elegendőek lennének
A túléléshez
Hol vagy?
Ha ábrándot kergettem, s a szerelem buboréka egy pillanat alatt felrobbant majd azután
nélküled
átadnám magamat az ágyban bármely pillanatban annak, aki rám vágyik
csak így tudnék élni
Nélküled
Kezdem a szerelmet cinikusan látni
Mint ahogy semmi közöm a ruhához sem, amit magányomban minden éjjel felveszek
Közel vagyok ahhoz, hogy eloltsam a lélek utolsó lángját
De akkor Isten megharagszik
A lázam folyton felmegy
Milyen rossz érzés van a szívemben
Félek, nem akarok meghalni
Csak egy gyáva szerelmes vagyok, aki érted él
Hol vagy?
Hullócsillag átkozott szilánkját dobtad a szívembe, tudod?
Hol vagy?
Ha te nem volnál, az életben talán mások elegendőek lennének
A túléléshez
Hol vagy?
Ha ábrándot kergettem, s a szerelem buboréka egy pillanat alatt felrobbant majd azután
Néküled
Átadnám magamat az ágyban bármely pillanatban annak, aki rám vágyik
csak így tudnék élni
Hol vagy