Miióta égett Moszkva a pokolban vezeklünk
Ahogy a kozákok darabokra tépnek
Halottaink elszórva, száz mérföldön át
Pedig a halál már édes megváltás lenne
A Grande Armée rongyokba öltözött
Fagyott, éhező, koldus csapat
Mint a patkányok, egymás szemetét lopjuk,
S puszta kézzel esünk egymásnak
Mentsd meg a lelkem a gonosztól, Uram
És gyógyítsd meg e katona szívét
Hiszek benne, hogy megtartasz, ó Uram
Bonapartéval leszámoltam már
Milyen álmokat indított minket álmodni
Spanyol egek, egyiptomi homok
Miénk volt a föld, s meneteltünk
A mi köpcös káplárunk parancsára
És az egyik szememet elvesztettem Austerlitznél
A szabjavágás a mai napig fáj
De még vár rám egyetlen igaz szerelmem
Aquitánia virága
Mentsd meg a lelkem a gonosztól, Uram
És gyógyítsd meg e katona szívét
Hiszek benne, hogy megtartasz, ó Uram
Bonapartéval leszámoltam már
Imádkozom érte, aki értem imádkozik
Biztonságos hazatérésemért szép Franciahonomba
Imádkoztunk, hogy ezek a háborúk minden háború végét jelentsék
De tudjuk, hogy a háborúban ábrándoknak nincs helye
És imádkozom, hogy gyermekünk sose lássa
A köpcös káplárt megint
Idegen partok felé mutatni,
Férfiak szívét rabul ejteni
Mentsd meg a lelkem a gonosztól, Uram
És gyógyítsd meg e katona szívét
Hiszek benne, hogy megtartasz, ó Uram
Bonapartéval leszámoltam már