Donde irá [Hungarian translation]

Láttam őt kijönni egy sikátorból,

Még soha senkit nem láttam senkit ilyennek

A szerelem fájdalmától fuldokolva

Nem is gondolkoztam, csak elkezdtem őt követni.

Volt valami a járásában,

Olyasmi, mint aki tudja, hogy kell élni

Megfordult, észrevette, hogy nézem

És mosolyogni kezdett.

Finoman megfogta a kezem,

Sétáltunk egyet a régi parton,

Buenos Aires sötétbe burkolózott,

És a lelkem elkezdte érteni

Merre tart?

Merre tart ez az egész, hogy ennyi őrültséget képes legyen lecsillapítani?

Hiszen a szerelemtől való félelem az én gyötrelmem,

Mert mindig félek újra megpróbálni.

Elhívtam sétálni,

Ő mosolyt csalt az arcomra

Talán a legszebb álmom

volt most itt mellettem.

Hosszú órák teltek el szavak nélkül, mégis megértettük egymást

Azt mondta, attól fél, ugyanazon ment keresztül ő is, mint én

Egy csillag alatt megvallotta, milyen magányos

Semmi több, mint egy csók elég volt ahhoz, hogy a tudtára adjam: igen

Kétségek, ábrándok,

szerelem, álmok és szenvedély lett rajtam úrrá

a szándékait hallgatván

Úgy érzem,

ez a félelem a kudarctól meg fog ölni

Szívem: nem tudom, hogy képes vagyok-e rá

Merre tart?

Merre tart ez az egész, hogy ennyi őrültséget képes legyen lecsillapítani?

Hiszen a szerelemtől való félelem az én gyötrelmem,

Mert mindig félek újra megpróbálni.

Álmomban néha hallom a hangját

Szeretném, ha itt lenne velem

Azt hittem, elég bátor vagyok

De végül vesztettem a félelem miatt

Megígértem neki, hogy meg fogom keresni

De soha többé nem láttam

Talán egy nap megtanulom,

hogy vannak álmok, melyek így kezdődnek

Talán egy nap majd megtanulom,

összeszedem a bátorságom, és igent mondok.