Átvonuló felhők az égen,
Jönnek a tenger felől,
Úgy tűnnek, mint a fehér szalvéták
Ami üdvözli a szerelmünket.
Istenem, mennyire szeretlek!
és nem is lehetseges,
Karjaimban oly sók
boldogságot tarthatok
Csókolom ajkaid,
melyik illata mint a lágy fuvallat
Mi ketten olyan szerelmesek vagyunk,
mint senki más a világon.
Istenem, mennyire szeretlek!
könnyeim hullnak
Egész életemben,
így meg soha nem eresztem
Egy csoda, oly értékes
Egy csoda, oly őszinte
Ki állíthatja meg
a tenger felé áramló folyót?
A fecskék az égen
a nap felé szállnak
Ki változtathatná meg a szerelmet,
a szerelmet mit irántad érzek.
Istenem, mennyire szeretlek!
Egy csoda, oly értékes
Egy csoda, oly őszinte
Ki állíthatja meg
a tenger felé áramló folyót?
A fecskék az égen
a nap felé szállnak
Ki változtathatná meg a szerelmet,
a szerelmet mit irántad érzek.
3x
Istenem, mennyire szeretlek!