Destiny [Hungarian translation]

Az idők oly gyorsan változnak,

Kíváncsi vagyok, meddig tart még?

Az óra ketyeg, az idő fogy,

A gyűlölet megtölti a Földet,

És mi az ára ennek?

A végére érünk, mielőtt még rájönnénk.

Az évek során

Sem találtam meg a választ arra,

Amit sosem tudtam.

Úgy csaptak belém, akár milliónyi villám,

És most itt vagyok, hogy elmondjam neked:

A nap minden másodpercében közelít feléd,

De a jövő ismeretlen ahhoz, hogy itt maradj.

Meg kell nyitnod elmédet,

Mi most tévútra vezet.

Megvan az ideje az életnek,

Megvan az ideje a halálnak,

De senki sem menekülhet végzete elől.

Nézd azokat, amiket tettünk

Az égető Nap alatt.

Ezen a módon kell folytatnunk?

Hát nézd meg magad,

És mondd el, mit látsz?

Egy báránybőrbe bújt farkast?

Mindvégig...

Minden másodpercben...

Szabadítsd fel szellemed,

Elméd ablakán át,

Tépd szét lelkedről a gyűlölet láncait,

Minden, amire szükséged van: a hit.

Én irányítom az életem,

Én vagyok az egyetlen,

Te irányítod az életed,

De ne feledd a végzeted...

Ideje búcsút mondani,

Tudom, hogy sírni fogsz,

Te irányítod végzeted,

És tudom, hogy megleled a módját,

És odakinn ragyog a Nap,

A dolgok rendbe jönnek majd,

S egy nap majd visszatérek hozzád,

Hát kérlek, várj rám!