Nem vagyok képes keresni illatod a szélben,
Nem tudok hazudni, elrejteni, amit érzek,
Igyekszem túlélni a csend miatti szenvedést,
És ismét csak miattad hullok ebbe a pokolba.
Nem vagyok már foglya ajkaidnak,
És most, hogy elmentél,
annyira vágyom a tested illatát és táncát.
Elfeledheted a nevem, elfeledheted a csókjaimat…
De a levegőben megmarad…
a hangom és az emlékem.
Szenvedek miattad, tévelyegve a kétség tengerén.
Ez a fájdalom megöl, belefulladok néma könnyeimbe.
Minden éjjel megtámadod a testem és a lelkem,
Miattad gyászolnak a szemeim, miattad vesztem el nyugalmam.
Nem vagyok már foglya ajkaidnak,
És most, hogy elmentél,
annyira vágyom a tested illatát és táncát.
Nem vagyok már foglya ajkaidnak,
És most, hogy elmentél,
annyira vágyom a tested illatát és táncát.
Elfeledheted a nevem, elfeledheted a csókjaimat…
De a levegőben megmarad…
a hangom és az emlékem.