Des hommes pareils [Hungarian translation]

Ti és mi, ti és mi

ti és mi, ti és mi

Ugyanolyan emberek vagyunk

Több' kevésbé csupaszon állunk a nap alatt

Ugyanolyan szív dobog a két vállunk között

Mit tanítanak nektek az iskolában

Ha éppen a lényeget felejtitek el?

Ugyanazon a földi királyságon osztozunk

Ahol ti és mi, ti és mi, ugyanolyanok...

Nekem szigeteim és tavaim vannak

Nekem három hal ül a hálómban

Én keresztet viselek a nyakamon

Én szőnyegen imádkozom

Én uralkodom és határozom

Nekem négy garasom van

Én bambusznádon alszom

Én marabu-orvos vagyok

És mi mind ugyanolyan

emberek vagyunk

Közelebb, távolabb állunk a naptól

Fehérek, feketék, vörösek, sárgák, meszticek

Mit tanítanak nekünk az iskolában

Ha éppen a lényeget felejtődik el?

Hisz atomjainkig egyértelmű, hogy

Ti és mi, ti és mi, ugyanolyanok...

Én jól tartom magam, és szépítkezem

Az én kutyáim őrt állnak

Én bekerítettem a házam

Én kartonok alatt élek

Én két nap múlva száz éves leszek

Én soha nem szeretkeztem.

Mi, a gyerekek, az unokaöcsik és unokahúgok

Mindannyian ugyanabban a szobában alszunk.

Bármi legyen is az ára annak, mit egymásnak adunk

Mindannyian ugyanabban az akváriumban úszunk

Ugyanazon a földi királyságon osztozunk

Ahol ti és mi, ti és mi,

Ahol ti és mi ugyanolyanok vagyunk.

Több' kevésbé ugyanolyan csupaszon állunk a nap alatt

Mindannyian a reményteli életre törekszünk

Mit tanítanak nekünk a könyvek

Ha abból épp a lényeg vész el..?

Ha abból épp a lényeg vész el

Nekem jobban tetszik az a sokszínű világ

Amiben ti és mi, ti és mi

Ugyanolyan emberek vagyunk...