Dert Değil [Hungarian translation]

Ha itt lennél, elfelejteném az órákat, a napokat

Csendes házam, olyan mintha haragudna rám,

Nem hallgatok el, ha nem hallanál engem

A reményeim ugyanolyanok és te pedig itt a vállamon.

Nem lennél, elfelejtem most egy kicsit magamat

Az, amit szeretnék, az ismét Te lennél és a napjaim

Nem menekülök el, ha nem is keresnél tudd, hogy

Még mindig ott vagyok ahol hagytál.

Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond

Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned

Fordulj vissza/ haza, szeress

Nem feltétel az, hogy a karjaidba vegyél.

Azok az emlékek melyekhez hozzáérek, olyanok mint az arcod

A hangod elviszi a bánatot

Most jönnék és ha nem ölelnélek meg akkor

A reményeim ugyanolyanok és te pedig itt a vállamon.

Nem lennél, elfelejtem most egy kicsit magamat

Az, amit szeretnék, az ismét Te lennél és a napjaim

Nem menekülök el, ha nem is keresnél tudd, hogy

Még mindig ott vagyok, ahol hagytál.

Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond

Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned

Fordulj vissza, szeress

Nem feltétel az hogy a karjaidba vegyél.

A hajszálaid kezdenek eltűnni a házunkból

Miközben ezt senki sem érti

Te addig eltűnsz

Azt gondolja, majd hogy nem megyek vissza hozzá

Mellette vagyok, de ezt nem látja

Ne mondd nekem megint azt, hogy gyere vissza

Még mindig ott vagyok, ahol hagytál.

Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond

Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned

Fordulj vissza, szeress

Nem feltétel az hogy a karjaidba vegyél.