Ha itt lennél, elfelejteném az órákat, a napokat
Csendes házam, olyan mintha haragudna rám,
Nem hallgatok el, ha nem hallanál engem
A reményeim ugyanolyanok és te pedig itt a vállamon.
Nem lennél, elfelejtem most egy kicsit magamat
Az, amit szeretnék, az ismét Te lennél és a napjaim
Nem menekülök el, ha nem is keresnél tudd, hogy
Még mindig ott vagyok ahol hagytál.
Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond
Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned
Fordulj vissza/ haza, szeress
Nem feltétel az, hogy a karjaidba vegyél.
Azok az emlékek melyekhez hozzáérek, olyanok mint az arcod
A hangod elviszi a bánatot
Most jönnék és ha nem ölelnélek meg akkor
A reményeim ugyanolyanok és te pedig itt a vállamon.
Nem lennél, elfelejtem most egy kicsit magamat
Az, amit szeretnék, az ismét Te lennél és a napjaim
Nem menekülök el, ha nem is keresnél tudd, hogy
Még mindig ott vagyok, ahol hagytál.
Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond
Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned
Fordulj vissza, szeress
Nem feltétel az hogy a karjaidba vegyél.
A hajszálaid kezdenek eltűnni a házunkból
Miközben ezt senki sem érti
Te addig eltűnsz
Azt gondolja, majd hogy nem megyek vissza hozzá
Mellette vagyok, de ezt nem látja
Ne mondd nekem megint azt, hogy gyere vissza
Még mindig ott vagyok, ahol hagytál.
Még ha úgy is megyek el hogy nem látom az arcod, nem gond
Ne mondd azt nekem hogy gyere vissza, én már ott vagyok te benned
Fordulj vissza, szeress
Nem feltétel az hogy a karjaidba vegyél.