Mélyen a mocsárban
Nézd az emberiséget a mocsokban
Ahogy gyáván elrejtőzik
És a sebeit nyalogatja
Szüntelen
Beleássa magát a föld birodalmába
A kár mindegy neki
Hisz a talaj gazdag
Hideg dühvel
Teszi tönkre, ami táplálja
Elnyomja amire vágyik
Csak azt öli meg, mi nem védekezik
Légy résen
Ha elragad a hullám
Ha nem illettél a képbe
Nem gyűlöltél eléggé
Nem tudok, nem akarok
E gyűlölet része lenni
Merd, amit még senki nem mer
Kiabáld ki, amit senki nem mond
Vegyél lendületet az ütéshez
Mert ma van a nap
Itt senkiben sem bízhatsz
Ébredj fel az álmodból
Nézz szembe az igazsággal
Az ember nem érdemli meg a földet
Látod a vért
Ami a völgyekbe folyik
Ahol máskor az élet sarjad
És a tengerbe ömlik
Öljétek meg az utódot
Így fullad meg az állat gyötrelmesen
Az emberek nem akarnak választást
Halott hús az étkezés része
Nem tudok, nem akarok
E gyűlölet része lenni
Merd, amit még senki nem mer
Kiabáld ki, amit senki nem mond
Vegyél lendületet az ütéshez
Mert ma van a nap
Itt senkiben sem bízhatsz
Ébredj fel az álmodból
Nézz szembe az igazsággal
Az ember nem érdemli meg a földet
Nem tudok, nem akarok
E gyűlölet része lenni
Itt senkiben sem bízhatsz
Ébredj fel az álmodból
Nézz szembe az igazsággal
Az ember nem érdemli meg a földet
Itt senkiben sem bízhatsz
Ébredj fel az álmodból
Nézz szembe az igazsággal
Az ember nem érdemli meg a földet
Az ember nem érdemli meg a földet
Az ember nem érdemli meg a földet